EGYÉNI VÁLLALKOZÓI TEVÉKENYSÉG MEGKEZDÉSE ÉS REGISZTRÁLÁSA
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kezeli és működteti 2020. július 1-jétől
-
az egyéni vállalkozók nyilvántartását,
-
a Webes Ügysegéd egyéni vállalkozói bejelentésekre szolgáló felületét, valamint
-
az egyéni vállalkozók nyilvántartásának nyilvános lekérdezőfelületét is.
Továbbra is a Webes Ügysegéddel lehet bejelenteni a
-
a tevékenység elkezdését,
-
az adatváltozást,
-
a szünetelést, illetve
-
a szünetelés utáni folytatást és
-
a tevékenység megszüntetését.
A Webes Ügysegéddel hatósági bizonyítványt is kérhet az Egyéni Vállalkozók Nyilvántartásában kezelt adatairól.
Az egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése alatt a székhelyadatban bekövetkezett változás is kizárólag a Webes Ügysegéddel jelenthető be. A szünetelés időtartama alatt kizárólag a megváltozott székhelyadat jelenthető be, más adatváltozás bejelentésére nincs lehetőség.
Továbbra sem lehet a Webes Ügysegéddel bejelenteni
-
az adózással kapcsolatos adatok változását,
-
a tevékenység özvegyi, örökösi jogon történő elkezdését.
Nem a Webes Ügysegéden keresztül, hanem közvetlenül a NAV-hoz kell benyújtani a különböző adózási nyilatkozatokat, például az áfához, katához kapcsolódó nyilatkozatok változását, valamint a különböző adózási adat- és változásbejelentéseket. A tevékenység özvegyi, örökösi jogon történő elkezdését személyesen a NAV ügyfélszolgálatain szükséges bejelenteni.
További információ telefonon a NAV Infóvonalán a 1819-es számon vagy személyesen a NAV ügyfélszolgálatain kérhető.
Fontos megjegyezni, hogy a sikeres bejelentés nem vonható vissza! Fokozott figyelemmel szükséges eljárni a szünetelés vagy a tevékenység megszüntetésének bejelentése során, mert a bejelentett időpont utólag nem módosítható, kizárólag újabb, korábbi időpont jelenthető be!
Érdemes ellenőrizni az Önálló Vállalkozók Tevékenységi Jegyzékében (ÖVTJ-kódok), hogy a választott tevékenység engedély-, illetve bejelentésköteles-e, valamint tájékozódni a tevékenységi körök képesítési követelményeiről a hatályos jogszabályokban, és a gazdasági kamaráknál.
Kizárólag olyan tevékenységet jelenthet be a nyilvántartásba, melynek jogszabályi feltételeit teljesíti. Ha nem felel meg a jogszabályi előírásoknak, tevékenységét törölnie kell.
Ha a tevékenység gyakorlását jogszabály – ide nem értve az önkormányzati rendeletet – hatósági engedélyhez köti, e tevékenységét csak az engedély birtokában kezdheti meg, illetve végezheti.
Képesítéshez kötött tevékenységet csak akkor folytathat, ha a jogszabályokban meghatározott képesítési követelményeknek megfelel. Jogszabály – ide nem értve az önkormányzati rendeletet – eltérő rendelkezése hiányában képesítéshez kötött tevékenységet az egyéni vállalkozó akkor is folytathat, ha a képesítési követelményeknek maga nem felel meg, de az adott tevékenység folytatásában személyesen közreműködő, általa határozatlan időre foglalkoztatott személyek között van olyan, aki az előírt képesítéssel rendelkezik. A képesítési követelményeknek a tevékenység folytatása során folyamatosan meg kell felelni.
A KSH honlapján további segítség található a választható tevékenységek ÖVTJ-kód szerinti besorolásáról.
A vállalkozói tevékenységet kizáró okokra vonatkozó nyilatkozatot csak akkor jelölheti be mint teljesítetetett, ha az alábbi kizáró okok egyike sem áll fenn az Ön esetében. Ha rosszhiszeműen jár el vagy valótlan adatot szolgáltat, a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény alapján eljárási bírsággal sújtható.
Az egyéni vállalkozói tevékenységet kizáró okok:
-
kiskorú személy,
-
cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll,
-
a 2013. június 30-ig hatályban volt közélet tisztasága elleni [a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) XV. Fejezet VII. cím], nemzetközi közélet tisztasága elleni (1978. évi IV. törvény XV. Fejezet VIII. cím), gazdasági (1978. évi IV. törvény XVII. Fejezet) vagy vagyon elleni (1978. évi IV. törvény XVIII. Fejezet) bűncselekmény, illetve korrupciós [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XXVII. Fejezet], vagyon elleni erőszakos (Btk. XXXV. Fejezet), vagyon elleni (Btk. XXXVI. Fejezet), szellemi tulajdonjog elleni (Btk. XXXVII. Fejezet), pénz- és bélyegforgalom biztonsága elleni (Btk. XXXVIII. Fejezet), költségvetést károsító (Btk. XXXIX. Fejezet), pénzmosás (Btk. XL. Fejezet), a gazdálkodás rendjét sértő (Btk. XLI. Fejezet), a fogyasztók érdekeit és a gazdasági verseny tisztaságát sértő (Btk. XLII. Fejezet) vagy a tiltott adatszerzés és az információs rendszer elleni (Btk. XLIII. Fejezet) bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, amíg az elítéléséhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül,
-
szándékos bűncselekmény miatt jogerősen egy évet meghaladó, végrehajtandó szabadságvesztére ítélték, amíg az elítéléséhez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesül,
-
egyéni cég tagja vagy gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja.
Egy természetes személynek egyidejűleg egy egyéni vállalkozói jogviszonya állhat fenn.
Az egyéni vállalkozók nyilvántartásába bejelentett adatokról a székhely szerint illetékes gazdasági kamarát értesíteni szükséges. A kamarai nyilvántartásba való bejegyzésre irányuló kérelmet külön kamarai űrlapon kell benyújtani az illetékes területi gazdasági kamarához 5 munkanapon belül, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara számára az agrárgazdasági tevékenység bejelentését követően haladéktalanul. A kamarának korábban bejelentett adatok változásáról szóló bejelentést is a kamarai űrlapon keresztül szükséges benyújtani. A kamarai regisztrációs kötelezettségről további tájékoztatást az MKIK oldalán, és a NAK oldalán kaphat.
Amennyiben a választott főtevékenység és egyéb tevékenységi körök gyakorlása engedély(ek)hez vagy bejelentés(ek)hez kötött, úgy ezen tevékenységek(ek)et kizárólag az engedély(ek) birtokában, illetőleg a bejelentés(ek) megtételét követően végezhető.
A székhely, telephely(ek), fióktelep(ek) csak olyan ingatlan(ok) lehetnek, amelyeknek Ön a tulajdonosa vagy amelyeknek használatára jogosult és rendelkezik a tulajdonos által kiállított székhelyhasználati nyilatkozattal.
TEÁOR Tevékenységi körök és az alap TEÁOR számok
Cégalapításnál vagy egyéni vállalkozás indításánál elengedhetetlen a fő tevékenység és a tevékenységi körök meghatározása és így már a köztudatban is kezd ismertebbé válni a TEÁOR szám vagy tevékenységi kör kifejezés. Tudnunk kell azt is, hogy mi is pontosan e kódszámok alapján történő rendszerezésnek a célja és milyen szabályok vonatkoznak rá. Itt megtalálja a legfontosabb tudnivalókat a TEÁOR számok kapcsán.
TEÁOR jelentése, szakmakódok
A TEÁOR mozaikszó a Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere kifejezést takarja. Gyakorlatilag a gazdasági tevékenységek egységes osztályozásáról van szó, amely a közösségi szintű statisztikai adatok gyűjtésére, elemzésére és értékelésére szolgál. A TEÁOR uniós szinten is kiemelkedő szereppel bír, hazánkban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) felel minden tevékenységért, ami a TEÁOR számokkal összefügg, többek között a szakmakódok közzétételéért, nyilvántartásáért vagy frissítéséért.
A TEÁOR’03-at KSH a magyarországi Uniós csatlakozás előkészítésére adta ki, amit a TEÁOR’08 váltott. A két kódrendszer közti különbségeket egy fordítótábla tartalmazza. A TEÁOR kódok tulajdonképpen a NACE kódok hazai megfelelői – utóbbi az Európai Unió 1970-ben bevezetett saját szabványa. A rendszer legfontosabb módosítására 2006-ban került sor az 1893/2006/EK rendelet útján, amely verzió 2008. január 1-jétől a mai napig hatályos valamennyi tagállamra.
TEÁOR számok: milyen jogszabályok vonatkoznak rájuk?
Jelenleg a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény, illetve az annak végrehajtásáról szóló 184./2017. (VII. 5.) Kormányrendelet az irányadó. A TEÁOR számok kapcsán azonban nagyobb jelentőséggel bírnak az úgynevezett Cégtörvény (cégnyilvánosságról, bírósági cégeljárásról és végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény) ide vonatkozó rendelkezései.
-
A cégjegyzékben minden esetben rögzíteni kell a cég főtevékenységét, valamint annak további tevékenységi köreit a TEÁOR nómenklatúra szerinti jelölésével.
-
A bejegyzési kérelem benyújtásakor a cég köteles legalább a főtevékenységét megjelölni – erről a Cégbíróság bejegyzéskor értesíti a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV). Természetesen nincs akadálya az egyéb tevékenységek alapításkori megjelölésének sem.
-
Mind a főtevékenység, mind a további cég tevékenységi körök változását jelezni kell a NAV felé, azonban a soron következő változásbejegyzésnél az ügyvédnek aktualizálnia kell a létesítő okiratot. A szervezet elektronikus úton értesíti a Cégbíróságot, aki pedig hivatalból bejegyzi és közzéteszi a változásokat.
TEÁOR számok: hogyan épülnek fel?
A TEÁOR számok mindegyike egy betűből és négy számjegyből álló szakmakód szám. Az egyszerűség kedvéért vegyük példaként a jogi tevékenységet, amelyhez az M6910 TEÁOR kód tartozik.
Az M betű a nemzetgazdasági ágazatot jelöli, ami jelen esetben a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységre utal. Összesen egyébként 21 nemzetgazdasági ág létezik, melyeket A-tól U-ig jelölnek (oktatás (P), építőipar (F), vendéglátás (I), művészet (R) stb.)
A 69-es szám a második szintre, vagyis az ágazatra vonatkozik – jogi, számviteli, adószakértői tevékenységre utal. Ide 88 ágazat sorolható, 01-től 99-ig számozva.
A következő az alágazat jelölése. Példánkban ez a jogi tevékenységnek felel meg, amihez a 691-es szám tartozik. Az első két szám utal az ágazatra, míg a harmadikat alágazatonként kell érteni (összesen 272 létezik belőlük). Vagyis itt válik el egymástól a jogi (691) és a számviteli, adószakértői tevékenység (692).
Végezetül elérkeztünk a tevékenységi körök besorolásának legrészletesebb szintjéhez, a szakágazatokhoz. Esetünkben ez szintén a jogi tevékenység lesz, amelyhez a 6910-es szakmakód tartozik – a 0 arra utal, hogy nincsenek már további szakágazatok. Amint látható, nem minden alágazat oszlik tovább erre a szintre, de például az üzleti tanácsadáson (702) belül létezik PR, kommunikáció (7021) szakágazat.
Vállalkozás tevékenységi körök: fő- és kiegészítő tevékenységek
A cég tevékenységi körei között megkülönböztetünk főtevékenységet és kiegészítő tevékenységeket. Előbbi definíció szerint az a tevékenység, amelyik a cég összes hozzáadott értékéhez a legnagyobb mértékben járul hozzá. Fontos, hogy egy vállalkozásnak csak egyetlen főtevékenysége lehet, míg minden más TEÁOR számok közül választott tevékenység másodlagos vagy kiegészítő. Utóbbiból már többel is rendelkezhet egy cég – hogy pontosan mik lehetnek azok, azt a KSH szabályozza.
Itt találhatóak az érvényes TEÁOR számok besorolásonként.
Tevékenységi körök bejegyzése
Minden cég esetében kötelező a főtevékenységének felvétele és bejegyzése alapításkor. Ehhez, valamint az esetleges módosításhoz is szükség van ügyvéd közreműködésére, miután bejelentési kötelezettséggel tartozunk a Cégbíróság felé.
Kiegészítő tevékenységet azonban bármikor fel lehet venni később is eljárási költség nélkül – csak jelezni kell igényt a könyvelő felé, aki ez ügyben intézkedik a NAV-nál. Törvényileg nincs korlátozva a másodlagosan felvehető tevékenységi körök száma, azonban célszerű mindig olyat választani, amelyet az adott cég ténylegesen végez is.
Fontos azonban tisztában lenni azzal, hogy bizonyos tevékenységi körök engedélykötelesek vagy meghatározott képzettséghez kötöttek. Ez egyben azt is jelenti, hogy jogerős hatósági engedély hiányában nem lehet azokat sem végezni, sem pedig számlát kiállítani róluk. Ellenkező esetben ugyanis súlyos anyagi és jogi következményekkel kell szembenéznie az adott cégnek.
