Mi az a körforgásos gazdaság?

A körforgásos gazdaság olyan termelési és fogyasztási modell, amely a meglévő anyagok és termékek megosztását, bérbeadását, újrafelhasználását, javítását, megújítását és újrahasznosítását foglalja magában, a lehető legtöbbször, a hozzáadott érték megteremtése érdekében. Ily módon a termékek életciklusa meghosszabbodik.

Ez a hulladék minimálisra csökkentését jelenti. Amikor egy termék eléri élettartama végét, anyagai lehetőség szerint a gazdaságban maradnak. Újra és újra felhasználhatók, így további értéket teremtenek. 

Az Ellen MacArthur Alapítvány szerint a körforgásos gazdaság három alapelvre épül: 

  • A hulladék és a szennyezés kiküszöbölése  

  • A termékek és anyagok használatban tartása  

  • A természetes rendszerek regenerálása 

A körforgásos gazdasági modell célja a hulladék kiküszöbölése. A körforgásos gazdaság valójában azon az elképzelésen alapul, hogy nincs olyan, hogy hulladék. Ennek elérése érdekében a termékeket úgy tervezik, hogy tartósak legyenek (jó minőségű anyagokat használnak), és a szétszerelés és újrafelhasználás ciklusára optimalizálják, ami megkönnyíti a kezelésüket és átalakításukat vagy megújításukat.  

Mit jelent ez a vállalkozók számára? Meg kell ismernie a termék vagy szolgáltatás teljes életciklusát: Honnan szerzi be az anyagokat? Hogyan tudja az erőforrásokat a körforgásban tartani? Hogyan tudja visszanyerni vagy regenerálni a termékeket, ha már nincs rájuk szükség?  

A hulladék és a környezetszennyezés kiküszöbölésével a körforgásos gazdaság az embereknek és a környezetnek is előnyös. De üzleti lehetőségeket is teremt. A vállalkozók minimalizálhatják a termelési folyamatukban keletkező gazdasági veszteségeket, és kevesebb kockázattal kell szembenézniük a természeti erőforrások csökkenő készlete miatt.  

Az erőforrások körkörös áramlása  

Mi történik pontosan az erőforrásokkal a körforgásos gazdaságban?  

A lineáris gazdaságban, miután egy termék tönkrement vagy betöltötte a célját, kidobják. A termék életciklusának egyértelmű kezdetét és végét azonosíthatjuk.  

A körforgásos gazdaságban a termék életciklusának nincs kezdete és vége. Ehelyett, amikor az anyagokra már nincs szükség, belépnek a körforgásba, ahol újrafelhasználásra, javításra, újrahasznosításra, újragyártásra vagy a bioszférába való visszajuttatásra kerülnek.  

Íme néhány példa arra, hogyan találnak új életre a termékek a körforgásos gazdaságban: 

  • Újrafelhasználás: A terméket a vásárló újrafelhasználja, vagy szolgáltatásként kínálja fel. Példa: Egy autómegosztó szolgáltatás lehetővé teszi, hogy sokan béreljék ugyanazt a járművet.  

  • Javítás: A terméket korszerűsítik vagy karbantartják, hogy meghosszabbítsák az élettartamát. Példa: A termék javítását, javítását, javítását, javítását, javítását, javítását, javítását, javítását, javítását, javítását, javítását: Egy ruházati cég megjavítja a kopott kabátokat, és eladja őket a vásárlóknak.  

  • Újrahasznosítás: Egy anyagot, például üveget, papírt vagy műanyagot összegyűjtenek és feldolgoznak, hogy újra felhasználható legyen. Példa: Az újrahasznosítás során a hulladékot újrahasznosítják: Egy újrahasznosító központ műanyag üdítős palackokat olvaszt granulátummá, amelyből új palackok készülnek.  

  • Újragyártás: Egy gyártó régi termékeket bont szét olyan részekre, amelyekből új termékeket lehet előállítani. Példa: Újrafeldolgozás: Egy elektronikai vállalat összegyűjti a régi táblagépeket, és alkatrészekre bontja őket, amelyeket újonnan gyártanak új táblagépekké.  

  • Visszatérés a bioszférába: Egy termék visszaadja a tápanyagokat a földnek. Példa: A biomassza visszaforgatása a biomasszába: A kávébabot biológiailag lebomló zacskóba csomagolják.  

Körkörös tervezési stratégiák  

Vannak lépések, amelyeket megtehet, hogy projektjét a körforgásos gazdaság irányába mozdítsa el.  

Az IDEO tervezőcég és az Ellen MacArthur Alapítvány a Circular Design Guide (Körkörös tervezési útmutató) című kiadványában összeállított egy listát a termékek, szolgáltatások és üzleti modellek körforgásosabbá tételére irányuló stratégiákról. 

  • Tegye a termékét szolgáltatássá: Béreljen vagy adjon bérbe hozzáférést a megoldásához, ahelyett, hogy termékként értékesítené azt. Ez a megközelítés az alacsony jövedelmű ügyfelek számára is megfizethetőbbé teheti termékeit, akik esetleg nem tudják kifizetni az előzetes költségeket.  

  • Hosszabbítsa meg a termék élettartamát: Hosszabbítsa meg a termék élettartamát a tartósság érdekében történő tervezéssel vagy javítással és újragyártással. Kínálhat karbantartási szolgáltatást, vagy megkönnyítheti a vásárló számára, hogy maga javítsa meg a terméket.  

  • Válassza ki a bemeneti anyagokat: Válasszon újrahasznosítható vagy biológiailag lebomló alapanyagokat, vagy használjon hulladékanyagokat terméke megtervezéséhez. Ne feledje, hogy egyes közösségekben hiányozhat az újrahasznosításhoz vagy komposztáláshoz szükséges infrastruktúra, ezért mindenképpen kutassa fel a rendszert.  

  • Zárja be a körforgást: Gyűjtse össze a hulladékanyagokat újrahasznosítás vagy újrafelhasználás céljából. Amikor egy vállalat visszagyűjti a saját eldobott termékeit, azt néha "visszavételi programnak" nevezik.  

  • Gondolkodjon helyben: Szerezze be az anyagokat helyben, és helyezze közelebb a gyártást a vásárlójához. Ez a megközelítés csökkenti a szállítással járó hulladékot. 

CASE: Elektronikai hulladék kezelése   

Nem számít, hol élünk, a laptopokból, mobiltelefonokból, mikrohullámú sütőkből és televíziókból származó elektronikai hulladékot (vagy "e-hulladékot") nehéz összegyűjteni és feldolgozni. A probléma azonban különösen pusztító a fejlődő országokban, ahol nincs meg a hulladékkezeléshez szükséges infrastruktúra.  

 Az elektronikai cikkek rövid élettartamúak, gyakran csak néhány évig tartanak. 2016-ban a világ elektronikai hulladékának mindössze 20 százalékát sikerült megfelelően újrahasznosítani. A fennmaradó részt valószínűleg lerakták vagy nem biztonságos és nem fenntartható körülmények között hasznosították újra.  

Az informális újrahasznosítási műveletekben felnőttek és gyerekek alacsony bért kapnak azért, hogy értékes fémeket nyerjenek ki az elektronikai eszközökből, és ezzel olyan káros anyagoknak teszik ki magukat, mint az ólom és a higany. A többi hulladékot lerakják és elégetik, mérgező füstöt bocsátva ki, és szennyezve a talajt és a vizet. (A ghánai Agbogbloshie az egyik legismertebb ilyen elektronikai hulladéktelep.)  

Hogyan lehet minimalizálni ezt az egészségügyi és környezeti kárt, miközben felismerjük azt a gazdasági nyomást, amely az embereket az elektronikai hulladékok lerakására és elégetésére készteti? Az e-hulladékban található nyersanyagok értéke becslések szerint 65 milliárd dollár. Egyes vállalkozók segítenek az informális újrahasznosítóknak, hogy ennek az értéknek egy részét magukénak tudhassák azáltal, hogy összekapcsolják őket a hivatalos újrahasznosító vagy felújító létesítményekkel. 

Az elektronikai gyártók is szerepet játszanak a kihívásban. A vállalatok olyan termékeket tervezhetnek, amelyek hosszabb élettartamúak és könnyebben szétszerelhetők. A vállalatok megerősíthetik "visszavételi politikájukat" is, és visszavehetik a nem kívánt termékeket, hogy biztosítsák a hulladék megfelelő újrafelhasználását vagy újrahasznosítását.  

Végezetül az elektronikai cikkeket forgalmazó vállalkozásoknak terveket kell készíteniük termékeik életciklusának végére. A Worldreader e-olvasókat adományoz afrikai iskoláknak és könyvtáraknak. A nonprofit szervezet partnerségre lépett egy ghánai Accrában működő e-hulladékkezelő vállalattal, hogy feldolgozza az e-olvasókat, amikor azok már nem használhatók.

Newsletter-ul Startarium. Citește sinteza lunară direct pe e-mail