A fenntartható fejlődés az a koncepció, amely szerint az emberi társadalmaknak úgy kell élniük és kielégíteniük szükségleteiket, hogy közben nem veszélyeztetik a jövő nemzedékek képességét saját szükségleteik kielégítésére. A fenntartható fejlődés hivatalos meghatározását először az ENSZ által 1987-ben megrendelt Brundtland-jelentéshez dolgozták ki.
A jelentés megállapította, hogy a kritikus globális környezeti problémák elsősorban a déli országok óriási szegénységének és az északi országok nem fenntartható fogyasztási és termelési mintáinak következményei.
Konkrétan a fenntartható fejlődés a társadalom szervezésének egy olyan módja, amely hosszú távon képes a létezésre. Ez azt jelenti, hogy figyelembe kell venni mind a jelen, mind a jövő szükségszerűségeit, mint például a környezet és a természeti erőforrások megőrzését vagy a társadalmi és gazdasági méltányosságot. Tehát ez a két feltétel: az erős, egészséges és igazságos társadalom és a környezeti korlátok között való élet alapvető fontosságú a fenntartható fejlődés eléréséhez.
A környezeti szempontból fenntartható gazdasági növekedés gondolata nem új. Az emberi történelem során számos kultúra felismerte a környezet, a társadalom és a gazdaság közötti harmónia szükségességét.
Hogyan érhetjük el a fenntartható fejlődést?
Az emberiség előtt álló számos kihívás, mint például az éghajlatváltozás, a vízhiány, az egyenlőtlenség és az éhezés, csak globális perspektívából és a fenntartható fejlődés előmozdításával oldható meg: a társadalmi fejlődés, a környezeti egyensúly és a gazdasági növekedés iránti elkötelezettséggel.
A fenntartható fejlődés megvalósításának keretéül az Egyesült Nemzetek Szervezete elfogadta a 2030-ig szóló menetrendet, amely tartalmazza a fenntartható fejlődési célokat, a bolygó védelmét és minden ember jólétének biztosítását szolgáló közös célokat. Ezek a közös célok az emberek, a vállalkozások, a kormányok és az országok aktív részvételét igénylik világszerte.
A fenntartható fejlődés alapelvei
A fenntartható fejlődés alapelvei különböző elméleteken és kiáltványokon alapulhatnak. Ezek az alábbiak szerint foglalhatók össze:
-
Az ember a középpontban: a fenntartható fejlődés középpontjában az ember túlélése és életminősége áll.
-
A méltányosság elve a szegénység felszámolása érdekében: az erőforrások méltányos elosztását jelenti az alapvető szükségletek (élelem, ruházat és lakhatás) kielégítése és az esélyegyenlőség biztosítása érdekében.
-
A jövő nemzedékekkel való szolidaritás elve: a fenntartható fejlődés figyelembe veszi a jövő nemzedékek jóléte iránti elkötelezettséget.
-
A természeti erőforrások és a környezet megőrzése: a környezet és az általa biztosított erőforrások megőrzése az életminőség és a túlélés alapvető feltétele.
-
Közös, de differenciált felelősség: mindannyian közösen vagyunk felelősek a környezet gondozásáért aszerint, hogy milyen mértékben befolyásoljuk azt.
-
Állami felelősség: Az államoknak korlátokat kell szabniuk a környezet túlzott kiaknázásának, és el kell kerülniük a válogatás nélküli fogyasztást.
-
Nemzetközi együttműködés: Az államoknak a környezet védelme és a fenntartható fejlődés megvalósítása érdekében a tudás megosztásával együtt kell működniük egymással. Hasonlóképpen a nemzetközi közösségnek is segítenie kell a periférián fekvő országok fenntartható fejlődését.
Példák a fenntartható fejlődésre
Tiszta vagy alternatív energiák használata. A szél-, nap- és geotermikus energia többek között olyan energiaforrások, amelyek kisebb hatással vannak a környezetre, mint a vízerőművek.
A fosszilis tüzelőanyagok helyettesítése bioüzemanyagokkal. A fosszilis tüzelőanyagok nagy CO2-kibocsátást okoznak, ami hatással van a globális felmelegedésre. Ezen túlmenően a kinyerésük módja nagyon invazív, és a fosszilis tüzelőanyagok hasznosítási ideje olyan hosszú, hogy nem megújuló erőforrásnak minősülnek, és ezért kimerülhetnek.
Újrahasznosítás. Az újrahasznosítás olyan anyagok felhasználását jelenti, amelyeket már előállítottak. Ez egy módja a hulladéktermelésből származó szennyezés megfékezésének és csökkentésének.
Az intenzív mezőgazdaság csökkentése. Ez magában foglalja a mezőgazdaság megfelelő használatát, amely nem meríti ki a talaj tápanyagellátó képességét.
Erdőtelepítés. A földterületek növényekkel és fákkal való újratelepítése, ha azokba az erőforrások megszerzése érdekében beavatkoztak.
Az energiafogyasztás csökkentése. Minél kevesebb energiát fogyasztunk, annál alacsonyabb az energiatermelés szintje, ami kisebb környezeti terhelést és nagyobb gazdasági megtakarítást jelent.
Fenntartható városok és fenntartható épületek fejlesztése, mint például a The Edge épület Amszterdamban és a BBVA Bancomer torony Mexikóvárosban.
Amint azt a következő részben részletesebben is áttekintjük, a vállalkozói szellem fontos szerepet játszik a fenntartható fejlődésben, mivel innovatív ötletek és megoldások bevezetésével hozzájárul a gazdasági növekedés ösztönzéséhez, miközben munkahelyeket teremt. A vállalkozói szellem emellett remek módja a társadalmi problémák kezelésének is azáltal, hogy olyan üzleti lehetőségeket azonosít, amelyek hozzájárulnak a társadalomra gyakorolt pozitív hatás megteremtéséhez.
