Ha ura vagy a pénzforgalomnak, jobban felkészülhetsz az esetleges válsághelyzetekre (például a világjárványra).
A vállalkozóknak nemcsak a bevételeiket és kiadásaikat, hanem a beszedéseiket és kifizetéseiket is meg kell tervezniük, figyelniük kell a vállalat sebezhetőségét, amikor negatív külső sokkhatások érik őket, és időt kell szánniuk az optimális megoldások megtalálására. Ha ura vagy a pénzforgalomnak, jobban felkészültél mindenre, beleértve a válságokat is (mint például a világjárvány).
Egy olyan országban, mint Magyarország, amelyet számos költségvetési bizonytalanság és a vállalatok költségvetését drámaian befolyásoló, egyik napról a másikra hozott sürgősségi döntések jellemeznek, a vállalkozóknak mindennél nagyobb szükségük van a kiszámíthatóságra. Ez magában foglalja a bevételi és kiadási költségvetések tervezését, amit a legtöbb vállalkozó valóban meg is tesz. Amit azonban ritkán láttam, az a megfelelő pénzforgalmi tervezés.
- Váratlanul érte Téged a minimálbér hirtelen megemelése?
- Elveszítetél abban, hogy néhány jelentős vevőd nem fizette ki a számlákat?
- Voltak-e likviditási problémáid a késedelmes eladások, a készletek lejárta vagy a megnövekedett banki kamatok miatt?
- Vagy esetleg az agresszív verseny miatt csökkenő bruttó árrés miatt?
Ha igen, akkor mindezek annak a jelei, hogy nem tervezi megfelelően a beszedéseket és a kifizetéseket az előre nem látható külső sokkhatásokkal összefüggésben.
Mi történik a megfelelő tervezés hiányában
A vállalkozók általában túl későn veszik észre, hogy nem maradt elég pénzük az adósságaik kifizetésére, és ekkor elkezdenek körbe-körbe futni. Vagy elhalasztják a beszállítóiknak járó kifizetéseket, vagy eltolják a költségvetési kötelezettségeiket, vagy a béreket a könyvelésen kívül fizetik ki.
A reaktív megoldások mindenesetre mindig drágák, és olyan mellékhatásokkal is járnak, mint a vállalat hitelességének aláásása, a magas banki kamatok vagy a dolgozók vállalatba vetett bizalmának elvesztése miatti magas fluktuáció.
Ebben az üzenetben a vállalkozókhoz fordulok, hogy a megelőzésről beszéljek, és arról, hogyan tervezzék meg megfelelően a pénzforgalmukat stresszhelyzetekben.
Hogyan tervezhetsz jobban
A közelmúlt adataiból kiindulva minden vállalkozó havonta, egész évben tervezhet:
- a bevételeket
- az árukra vagy nyersanyagokra fordított kiadásokat, attól függően, hogy gyártó vagy forgalmazóról van szó
- a béreket vagy a beszállítókkal kötött alvállalkozói szerződésekkel kapcsolatos kiadásokat.
Ezután becslést kell készíteniük:
- a banknak fizetett kamatokat a törlesztési ütemterv szerint
- az állami költségvetésnek fizetendő adókat és illetékeket.
- a járulékokat és a társasági vagy jövedelemadót, az esettől függően.
- a követelések változása, amely negatívan befolyásolja a likviditást.
- a készletváltozások
- a szállítói állomány változása, amely utóbbi pozitív hatással van a likviditásra.
Az imént írtam le a pénzforgalom becslésére használt közvetett módszer képletét. Ez nagyjából megmutatja, hogy a vállalat mennyi pénzt tud termelni az alaptevékenységéből.
Segít továbbá olyan stresszforgatókönyvek szimulálásában is, mint például:
- a nyereség a várakozásokat meghaladóan csökken.
- a bruttó árrés csökkenése az agresszív verseny vagy a bérek emelkedése miatt (ami sokszor, pontosabban 15 alkalommal történt az elmúlt évtizedben, azaz váratlan, rövid időn belüli nemzeti minimálbér-emelés).
- a banki kamatlábak emelkedése az inflációs nyomás miatt.
- adóváltozások
- a kiszámlázott, esedékes összegek ügyfelek általi behajtásának elmaradása (ez igaz, a kiszámlázott összegek határidőre történő behajtásának elmaradása még mindig előfordul az üzleti életben).
- a lassabb értékesítés vagy a lejárati idejét elérő romlandó készletek miatt felhalmozódó készletek.
Ezeknek a bizonytalan negatív sokkhatásoknak az előrejelzése segít a vállalkozónak a legfontosabb erőforrás, az idő megszerzésében. Felkészülhet, megelőzheti vagy esetleg megelőzheti, ahol csak tudja vagy ahol szükséges, és a legjobb döntést hozza, mert a megelőzés mindig jobb, mint a beavatkozás.
Iancu Guda vagyok, és ma a beszedések és kifizetések hatékony kezeléséről beszéltünk. A vállalkozóknak előre kell látniuk a pénzforgalmat egy olyan országban, mint Románia, ahol sok meglepetés ér bennünket, amelyek többsége kellemetlen és egy pillanat alatt bekövetkező.
A megelőzés mindig egészségesebb, mint a beavatkozás, és a vállalkozóknak nemcsak a bevételeiket és kiadásaikat, hanem a beszedéseket és kifizetéseket is meg kell tervezniük, figyelniük kell a vállalat sebezhetőségét, amikor negatív külső sokkhatások érik őket, és több időt kell szánniuk az optimális megoldások megtalálására.
Iancu Guda a Coface Credit Management Services vezérigazgatója és szerzője a De ce eșuează companiile? 10 greșeli și 100 soluții" (Miért buknak meg a vállalatok? 10 hiba és 100 megoldás) című könyvének, amely az Editura Publica kiadónál jelent meg. A könyv a hitelkockázatkezeléssel kapcsolatos első 10 éves szakmai tapasztalatát mutatja be, és a szerző szakmai tapasztalata során 100 000 fizetésképtelenné vált vállalat pénzügyi kimutatásainak elemzésével dokumentálja.
Személyes blogján (www.IancuGuda.ro) hetente közöl gazdasági elemzéseket és anyagokat.
2013 óta az Institutul Bancar Român (Román Bankintézet) docense, ahol a CEFA program keretében haladó pénzügyi elemzést és vállalati pénzügyeket oktat. Iancu aktív tagja és elnöke az AAFBR-nek (Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Szövetsége), emellett más neves szövetségeknek is aktív tagja, mint például a CFA Románia, az Asociația Trezorierilor (Pénzügyőrök Szövetsége) és az Asociația de Management al Creanțelor Comerciale (Kereskedelmi Követeléskezelők Szövetsége).
